Írta: Bikassygergel
Gül Baba sírját keresem valakivel. Megismerem a tájat. Eszembe jut, hogy már egyszer ugyanitt kerestem, és nem találtam: akkor mással kerestem, és nem tudom, megmondjam-e annak, akivel most. Egy nagy város van alul, kőoszlopok mögül jól látható, de a hely mégsem stimmel, mondom, mert ahol vagyunk, az nem a Rózsadomb. Nézegetünk lefelé, a város hasonlít is, meg nem is. „Polonius” – mondom hirtelen, itt vagyunk! Abban a pillanatban rádöbbenek, hogy akár van olyan nevű város, akár nincs, én soha életemben nem jártam ott. Alkonyodik, szél támad, most már vissza kellene indulni. Félni kezdek: biztos, hogy sikerül?
Gül Baba sírját keresem valakivel. Megismerem a tájat. Eszembe jut, hogy már egyszer ugyanitt kerestem, és nem találtam: akkor mással kerestem, és nem tudom, megmondjam-e annak, akivel most. Egy nagy város van alul, kőoszlopok mögül jól látható, de a hely mégsem stimmel, mondom, mert ahol vagyunk, az nem a Rózsadomb. Nézegetünk lefelé, a város hasonlít is, meg nem is. „Polonius” – mondom hirtelen, itt vagyunk! Abban a pillanatban rádöbbenek, hogy akár van olyan nevű város, akár nincs, én soha életemben nem jártam ott. Alkonyodik, szél támad, most már vissza kellene indulni. Félni kezdek: biztos, hogy sikerül?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése