Írta: bikassygergel
Ötszáz éve, 1516 augusztus elején halt meg a festészet történetének legrejtélyesebb zsenije. Bár egy elismert hollandiai keresztény közösség tagja és művésze volt, ijesztően furcsa képein a Halál, a Sátán és a Gonoszság üli torát. Paradox módon e riasztó és Isten kegyelmét semmiképp nem (vagy nem hagyományosan) sugalló képeket a kor "legkatolikusabb" (értsd: legbigottabb) királya, a spanyol II. Fülöp helyeztette el jövendő képtáraiban. Ma is nagyrészt a madridi Pradóban láthatóak. Nincs az a rémálom, mely e képekkel vetélkedhetne. Emberi ésszel a borzalmas részletek értelme általában felfoghatatlan: támadt olyan magyarázat is, mely szerint pokoli tréfáról van szó. Ha maga a Létezés, majd a Létezés büntetése pokoli tréfa, valójában Isten és cimborája, a Sátán együtt uralkodik, és együtt röhög ezeken a képeken. Pokoli emberkínzások gazdagon burjánzó és alig felfogható vízióit látjuk.
Ötszáz éve, 1516 augusztus elején halt meg a festészet történetének legrejtélyesebb zsenije. Bár egy elismert hollandiai keresztény közösség tagja és művésze volt, ijesztően furcsa képein a Halál, a Sátán és a Gonoszság üli torát. Paradox módon e riasztó és Isten kegyelmét semmiképp nem (vagy nem hagyományosan) sugalló képeket a kor "legkatolikusabb" (értsd: legbigottabb) királya, a spanyol II. Fülöp helyeztette el jövendő képtáraiban. Ma is nagyrészt a madridi Pradóban láthatóak. Nincs az a rémálom, mely e képekkel vetélkedhetne. Emberi ésszel a borzalmas részletek értelme általában felfoghatatlan: támadt olyan magyarázat is, mely szerint pokoli tréfáról van szó. Ha maga a Létezés, majd a Létezés büntetése pokoli tréfa, valójában Isten és cimborája, a Sátán együtt uralkodik, és együtt röhög ezeken a képeken. Pokoli emberkínzások gazdagon burjánzó és alig felfogható vízióit látjuk.
A Poklot ábrázoló képek nagy részén tojás-alakú, vagy félbevágott tojásra emlékeztető formák uralják, ezekből emberféle sátántojas, vagy embereket felfaló pofák lakoznak. Másik gyakori motivum az áttetsző gömb: víz van bennük, vagy épphogy levegő, emberi vagy szörny-arcok töltik meg a gömböket. Mindez csak néhány főmotivum a fantasztikusan gazdag festői világból. Nagy lecke a művészettörténészeknek. A Boschról szóló könyvek talán legérdekesebbje Wilhelm Fraenger hatalmas műve: a Corvina kiadó jóvoltából magyarul is megjelent a hetvenes évek végén (vagy kicsit később?) nagyon szép kiállításban. Szisszentően magas ára ellenére elkapkodták a nagyar olvasók.
Fraenger szerint Bosch egy titkos és rejtőzködő vallási szekta tagja (is) volt, és a maga korában súlyosan eretnek szekta-világkép hatja át festményeit. Sok művészettörténész máig nem fogadja el mindezt, a könyv így is a legfontosabb Bosch-magyarázatok közé tartozik. (Csak természetes, hogy a magyar Wikipédia meg sem említi.)
Még egy rejtély: húsz-huszonöt éve a magyar televízió heti kulturális műsorában hosszabb adás foglalkozott egy magyar Bosch-kutató felfedezésével: ő az emberi szem alakzatát látta Bosch furcsa gömbjeiben, szimbolikusan és szó szerint is. Érdekesen új ez a szemgolyó-magyarázat: olyan horderejűnek hangzott, hogy naiv módon úgy képzeltem: másnaptól fogva cikkek tucatjai ismertetik.
Nem így történt: soha többé senki nem szólt erről, sem sajtóban, sem tévében, akit később megkérdeztem, a tévéműsorra sem emlékezett. Titkon abban bízom, hogy valaki (még tán a művészettörténeti szakmában is) tud róla, elismeri, vagy vitatkozik vele.
Spanyol neve: El Bosco.
VálaszTörlés