Írta: Inkabringa
Nyár van. Lazulunk. Ilyenkor néhány lopott óra a napfényben is helyre billenti a világot. Olyan szép minden, ami a földből kinő, olyan jól komponált az ég felettünk: a világ teljesen rendben van, az ember meg majd felnő hozzá, hogy ne akarja saját dölyfös orcájára formálni.
Nyár van. Lazulunk. Ilyenkor néhány lopott óra a napfényben is helyre billenti a világot. Olyan szép minden, ami a földből kinő, olyan jól komponált az ég felettünk: a világ teljesen rendben van, az ember meg majd felnő hozzá, hogy ne akarja saját dölyfös orcájára formálni.
Micsoda szerencse, hogy van
nálunk nyár. A trópusi országokban mindig nyár van, az északi
országokban meg sosincs igazi nyár. Egyik helyen sem tudják milyen
mámorító belépni a nyárba. A nyár bódító érzéséhez kell
ez a körforgás, hogy dideregjünk, hogy sötétben botorkáljunk, hogy
kámpicsorodjunk a szürke égre, aztán meg üljünk egymás mellett
döbbent gyönyörűséggel, hogy végre színe, ereje van a létnek,
hogy végre nyár van.
Ideje lenne új
bejegyzésnek, de még kicsinyég lazulunk. Ezt ajánljuk mindenki
másnak is. Nézze a fákat, a füvet, a madarakat, a vizet, a
szikrázó eget és a lombok árnyékát. Nézzen meccset, vagy ne
nézzen, ahogy kedve s elvei engedik. Fecsegjen, vagy hallgasson. Ne búsuljon,
hanem tervezzen, ha úgyse jó, akkor újratervezzen. Majd kisüti a
nyári nap a megoldást. Süssön a nap és frissítse zápor - így teljes és tökéletes a nyár.
Mindenki csobbanjon, napozzon, aludjon a diófa alatt, és bringázzon szabadon bele a világba. A bringa jól áll a nyárnak, és a bringa nyáron gurul a legvidámabban.
Mindenki csobbanjon, napozzon, aludjon a diófa alatt, és bringázzon szabadon bele a világba. A bringa jól áll a nyárnak, és a bringa nyáron gurul a legvidámabban.
Esterházy Péter mondatait évek óta fejből
idézem, megtanultam, mint egy verset. Pontosabban fogalmazva
annyiszor elolvastam, hogy örökre bevésődött. Volt már a blogban, és legyen itt minden nyáron.
„Végre valami ne
tőlünk függjön, ne a jókedvünknek, szerencsénknek,
boldogságunknak legyen kiszolgáltatva, hanem legyen: mint a
természet. Mint a napsütés. Mi meg ülnénk a kerti fehér
karosszékekben, valaki talán még könnyen mellettünk, és
arcunkat a fénybe tartjuk. Ez volna az ünnep – jön, amikor ideje
van, harmónia és jóság nő a nyomában, és nemcsak jobbá
változunk, de a másik jóságára is rálátunk.”
Lesz majd új bejegyzés
is hamarosan. Addig mindenki nézze az eget, a fákat, és azt, aki
ott ül mellettünk a kerti karosszékben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése