Keresés ebben a blogban

2016. június 8., szerda

Nőügyek

Írta: Inkabringa


Idén jelent meg a tömegmédia befolyásoló mechanizmusairól szóló könyv Az Egyetértés-gépezet címen, egyik szerzője Noam Chomsky. A könyv mottója John Milton egyik sora: „Azok, akik megvakították a népet, vakságáért gyalázzák őket.” Majd elemzések olvashatók a tömegek befolyásolásának és megtévesztésének példázatairól. A szerzők konklúziója, hogy a 21. században az egyre leleményesebb tömegvakítás veszélyei a legjobban úgy kerülhetők el, ha az emberek a kis, helyi közösségekben való aktivitásuk révén a társadalmi folyamatok felelősségteljes elemzőivé, alkotóivá és generálóivá válnak ahelyett, hogy egy fentről közéjük dobott „cafatot” marcangolnának. Ahogy Arisztotelész mondotta: „márpedig az ember csak cselekvés által létezik”.

Ez jutott eszembe múlt héten, a Nőügyek című dokumentumfilm bemutatóján. A film a Palantír Film Alapítvány műhelyéből került ki, rendezője Füredi Zoltán, aki a DocuArt vezetője is. A Palantír Alapítvány és a DocuArt célja a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése, a dokumentumfilmek és a vizuális antropológia valóságlátásának megismertetése. 
Ez a szó - nőügyek - több értelmezési tartományt is megnyit, melyek szellemesen feleselnek egymással. Első ránézésre a film témája a nő, de nem a csábos, nem a szende, nem a szőke, nem a barna, nem az öreg, nem a fiatal vagy egyéb jelzőkkel ellátott „sztereotip entitás”. A film igazi témája az értelmes és sorsáról dönteni képes, a közösségért felelősséget vállaló ember, akik ez esetben történetesen főként nők. Ezzel máris eljutottunk egynéhány „rázós” témához, melyeket egyesek szitokszóként emlegetnek, mások meg épp ezért tabuként kezelnek. A Nőügyek mindezen témákat magában foglalja, de sokkal általánosabb tanulságot hordoz. A film a hétköznapi emberek öntevékeny, önsegítő, életjavító aktivitására ad szemléletes példákat.

Mivel nincsenek mély gyökerei a társadalmunkban, ezért olykor értetlenség, lesajnálás, gyanakvás kíséri a civil szerveződéseket. Mit akarnak a hétköznapiságukhoz ragaszkodó hétköznapi emberek hétköznapi ügyeikkel a fároszok, héroszok és népvezérek földjén? A civilek porba hulló földi halandóként a saját életterüket teszik élhetőbbé és gondolkodóvá. Márpedig ha ezek a kis, hétköznapi aktív civil szervezetek behálózzák az országot, egyre nagyobb divatba jön az önállóság és döntésképesség. Kelet-Közép-Európa történetében kevés alkalom volt a hétköznapi civil aktivitást megtapasztalni, inkább az épp aktuális mindenható fensőbbség követése volt az elvárás. Václav Havel a civil társadalmak fontosságáról szóló írásából már idéztem máskor is, most is megteszem: „A civil társadalom a demokrácia legszilárdabb alapja. (…) A politikai pártok és a politikai intézmények kiszikkadnak a sokrétűen strukturált civil társadalom éltető nedve nélkül, elveszítik kezdeményezőképességüket, végül politikai profik begyöpösödött, zárt csoportjává silányulnak. (…) Minden eddiginél fontosabb azonban, hogy a civil társadalom öntudatra ébreszti az embereket.”

A fentiekből kitalálható, hogy a Nőügyek című dokumentumfilm a női civil szervezetekről szól. A Norvég Civil Alap támogatásával megvalósult „A női sokszínűség képei – filmes workshop a hatékony kommunikációért” című tíz hónapos projekt keretében a Palantír Film Alapítvány 2015 áprilisától kezdődően Budapesten, Miskolcon és Veszprémben workshopot szervezett női civil szervezeteknek a hatékony kommunikáció módozatairól, a média eszközeinek praktikus felhasználásáról. A workshop elméleti és gyakorlati médiaismeretek elsajátítását is magában foglalta. Civil szakértő (Komlósi Orsolya), médiaszakemberek, úgymint grafikus (Grosan Cristina), filmrendező (Lakos Nóra), televíziós és online újságíró (Bombera Krisztina és Hasszán Zoltán), kommunikációs szakember (Leichtman Ágnes) és más meghívott előadók vezették be a civil szervezetek képviselőit a hatékony média megjelenés módozataiba. A korszerű vizuális marketing használata a civil szervezetek esetében nem a profitszerzést, hanem a segítő- támogató hálózataik kiterjesztését szolgálja: minél többen tudjanak róla, hogy nincsenek egyedül és a problémáik megoldására van segítség.

A workshopon 22 női civil szervezet vett részt, a nőket érintő problémák széles spektrumát képviselve. Hozzáteszem nyomatékkal, hogy a női civil szervezetekben nemcsak nők tevékenykednek, hanem férfiak is, együttműködve egy közös megoldandó célért. Ahogy a nézőtéren sem csak nők voltak, mellettem is ott ült e blogban is társam. A workshop végére valamennyi szervezet készített egy néhány perces bemutatkozó filmet magáról. Nem beszélve arról a plusz hozadékról, hogy az egymásról sem tudó civil szervezeteknek kapcsolati rendszert, tapasztalatcserét és tudásbázist jelentettek a közös munkával és együttgondolkodással töltött hónapok. 
Sokszínű és sokérdeklődésű e női civil szervezetek tevékenységi köre, ahogy a nők is ilyenek meg a férfiak is és úgy általában az emberek. Nokedliszaggatóval még senki sem csinált prosperáló társadalmat. Valamennyi szervezetet nem tudom felsorolni, bár arra érdemesek lennének, néhány szervezetet azonban megemlítek. Változatosak a nők problémái és a segítség módozatai a mai társadalmunkban. Vannak, akik a párkapcsolati erőszaktól szenvedő nőknek segítenek saját tapasztalatból dolgozva, mert ők maguk is életük egy szakaszában áldozatok lettek. Más szervezetek az emberkereskedelem áldozatává váló és prostitúcióra kényszerített nőknek segítenek kiszabadulni és újra integrálódni a társadalomba.
A film egy fiatal lányról szóló történettel kezdődik, akinek minden lépését a szülei és a környezete felügyeli, nem találkozhat négyszemközt fiúkkal, egy eltitkolt ártatlan sms is botrányt okoz, pedig ő felnőtt nő, vágyai vannak és ábrándjai. Csakhogy ez a felnőtt fiatal nő értelmi fogyatékos, és bár a szakemberek szerint kellő felvilágosítással lehetne szexuális kapcsolata és egyáltalán nem ártana neki a szerelem érzése, a családja és környezete a fogyatékossága miatt, még ha a legjobb szándékból is, nem engedi felnőni. Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szervezete (ÉFOÉSZ) a fiatal értelmi fogyatékos nőknek és férfiaknak segít, hogy felnőttként tekinthessenek önmagukra, felnőtt élményekhez jussanak a világtól elzárt életterükből kilépve. A workshop alatt készült kisfilmjük ITT látható.

Az EMMA Egyesület anonim vonala a várandósság, szülés és gyermekágy témában várja a nők hívását, akik mástól nem tudják/merik megkérdezni, nem jutnak információhoz, bizonytalanok, kétségeik vannak, vagy egyszerűen őszintén szeretnék kibeszélni valakinek az érzéseiket. A workshopon készült kisfilmjük ITT látható. Az Otthon Segítünk Alapítvány országos hálózattá vált, azoknak a kisgyerekes családoknak segít, ahol a támogató háttér hiányzik (pl. nagyszülők). Segítő hálózatot szerveztek olyan anyákból, akiknek már nagyok a gyermekeik és segítenek a családoknak a napi életükben, egyben kapcsot jelentenek a külvilággal. A Mosoly Utca Alapítvány az éhező gyermekeknek segít. A filmbeli bemutatkozásban az alapítvány vezetője elmondta, hogy férfi kollégája gyerekként tapasztalta meg az éhezést, ő pedig anyaként élte át életének egy szakaszában, hogy nem tudott enni adni a gyermekeinek. Sorsuk jobbra fordulásával azoknak segítenek, akiknek a családjuk és környezetük nem tud, és napi küzdelem a gyerekeik ételhez juttatása. A Partners Hungary Alapítvány a romák és nem-romák közötti interkulturális mediációt vállalta magára. A megoldást a párbeszéd és a másik szempontjainak megismerése jelenti. A bemutatkozó filmjük ITT látható. A Jövőkerék Alapítvány a menekültként ide érkező nők munkához jutását és társadalmi integrációját segíti, akik speciális tudásukkal hasznos munkavállalókká válhatnak. A bemutatkozó filmjük ITT látható.

Sokak szerint a civil szervezetek gyengék, hétköznapiak, partikulárisak, nincs profi világfordító erejük és anélkül mi értelme az életnek. Mások messiásként tekintenek a civilekre, akik megoldják mindenki helyett a társadalmi problémákat, az összes többi meg továbbra is ellehet, mint a befőtt. Pedig a civilség lényege épp az, hogy megmaradnak sokféle hétköznapiságukban, ám egyre szélesebb társadalmi rétegekben jelenik meg az aktivitás, involváltság, véleményformálás igénye. Ha egy társadalom a hétköznapi emberek sokszínű, változatos, reflexív, tevékeny csoportjaival átszőtt, az a befolyásolhatóságot és kiszolgáltatottságot mérsékli, az önálló véleményre és érdekérvényesítésre való képességet növeli. A Nőügyek nagy erénye, hogy erre a szemléletmódra mutat példákat. Ez a film nem a valamik vagy valakik elleni harcról szól, még csak nem is kizárólag a nőknek szól, hanem a közös célokról, és a célok eléréséért való közös munkáról. 



2 megjegyzés:

  1. Köszönjük! Jó, hogy egy csomó mindent megfogalmaztatok, amit mi csak épp gondoltunk, vagy még csak nem is... Büszkék vagyunk rá, hogy írtatok rólunk!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi köszönjük! Jó és fontos film, örömmel írtunk róla. Bárcsak minél több film készülne a civil szervezetekről. Gratulálunk az alkotóknak!

      Törlés