Keresés ebben a blogban

2014. október 29., szerda

Zárójelek feltörése

Írta: YGergely


Feszült, közönyt mímelő, de görcsbe ránduló arc, összeszűkült szem, keskenyre vont száj, a menekülés útjait kereső tekintet, ugrásra kész testtartás. A film melyik figurája ez?

A Megáll az időben hasonlóak az arcok, rokonságról árulkodnak. S ha valakinek nem volt hasonló a többiekéhez még az arca, azután már az lesz.

"Na jó, hát akkor itt fogunk élni" - mondta az Anya a film elején, amikor a fegyverét elhajító férje két kisfiával itt hagyja, s ők hárman az ablakból utána bámulnak a romos utcára. "1956. november 6." - olvassuk, majd a fekete-fehér átkopírozódik egy piszkos-színesbe: 1963.

Az élet épp most készül megváltozni. Itt kezdődik a film, abban a "tiszta égboltú" időben, amikor megnyíltak a börtönkapuk, amikorra bizonyos értelmet kezdett kapni a filmben is felhangzó kis, szomorú dal: "Várj, míg elül a szél."

A film felnőtt hősei vártak. Maguk sem érezték már, meddig. S mikor elül a szél, ők nem idvezülten boldog mosollyal fogadják a rég várt fordulatot, hanem gyanakodva, gyűrötten, tétován.

"Bent milyen volt?" - kérdi az Anya külföldre menekült férjének egykori barátját, mikor az, kiszabadulván a börtönből, esőtől csöpögő kalapban lekuporodik melléje a konyhában. A férfi ránéz: "Miért, kint milyen volt?"
Bizonyára nehéz, bizonyára silány. De az igazi próbatétel most kezdődik majd, a "szélárnyékban", amikor jó állást és "részvételt" kínálnak neki, amikor lehetőséget adnak, mint mindenkinek, aki "megérdemli", sőt, amikor többet is adnak, mint egyszerű lehetőséget, amikor odavonják a hatalom bármilyen periférikus, kicsiny területére, a "húsosfazék" mellé. Amikor élettársa örömujjongás helyett így merenghet el a jó híren: "Akkor te is a szorítók között leszel."

A filmben ez a felnőttek története. Az Anyáé és a börtönből szabadult Bodoré, aki csakhamar a fiúk nevelőapja lesz. Eddig zárójelben éltek; most zárójel nélkül fognak élni. Legalábbis ők: a szülők.

Csakhogy a Megáll az idő nem a szülők, hanem a gyerekek története, akik a hatvanas évek elején kezdenek el gondolkodni, s épp ezért a világot nem a hátramaradó börtön- vagy pinceajtókéval, hanem a bennük élő határtalan lehetőségű világgal hasonlítják össze. A film kamaszhősei kapkodva veszik a levegőt, oxigénhiányban szenvednek. 

A Megáll az idő szűk világa éppen olyan önálló univerzum, mint bármely jelentős művé. Nagyságát, méreteit belső világának intenzitása adja. 
A film tizenhat éves főhőse, Köves Dini számára nincs többé egyértelmű helyzet, a kérdések többféleképpen értelmezhetők, a válaszok egymással feleselnek. Bereményi forgatókönyve és Gothár képi világa kizökkenthetetlen következetességgel és feszültséggel ezt az élethelyzetet ábrázolja. Mélysége érdekli inkább, mint felszínének határai. 

Köves Dini az alakoskodás, a szerepjátszás, a hazugságok roppant színjátékával ismerkedik. Rajnák, a fasisztoid iskolai igazgatóhelyettes nem igazán rettentő ellenfél. Ijesztő figura ugyan, de túl kell és túl lehet rajta lépni.
Lovas tanárnő, az új osztályfőnök, a felnőttek világának legárnyaltabban megrajzolt alakja. Közvetlenségével nyeri meg magának az osztályt, akibe Dini még bele is szerethet. Ő is a múlttól jött valamiképpen, a "nehéz időkből", útközben egykori magas rangú férje idegbeteggé vált ( s ezért olykor rá kell zárni az ajtót), de Lovas tanárnő töretlen, gyermeki hittel néz a jövőbe. Vagy ez a hit is mímelt csupán?

Dini anyja tisztánlátóbb, ő mintha a dolgok mögé látna. A film kulcsjelenete a két asszony találkozása. Az Anya így beszél a tanárnőhöz: "Te ott vagy, ahol vagy, mozgalomban, vagy ahogy akarod, én meg itt vagyok, ahol vagyok, és sose törődtem veletek! A te férjed ott volt, ahova az én férjeim lőttek ötvenhatban, azt hiszed, hogy nem tudom, hogy tudod, hogy tudom? Tudjuk."

Ez a tragikomikus és groteszk hang azonban a múlt hangja. Az Anya már senkiben nem csalódhat, a fia még igen: ezért lesz nehezebb az ő helyzete. Ha a rajongott Lovas tanárnő taktikázása válik kiismerhetetlenné (vagy nagyon is kiismerhetővé), azt alig lehet elviselni.
Lovas tanárnő illúziója, hogy amit ők, a felnőttek, a szülők elrontottak, azt a gyerekek hozzák helyre. Gothár filmje azonban nem kegyelmez az illúzióknak egy olyan időszakban, mely épp a megalkuvásokhoz, az apró hivatali- és magánboldoguláshoz ad csak jogot.

A film legsúlyosabb és legérdekesebb figurája Pierre, aki egyedül áll a mérleg másik serpenyőjében, s egymaga elég, hogy kérdésessé tegye a közmegegyezés szabályait. Nem azért, mert követendő, netán "pozitív hős", csak azért mert más, mert nem akar a többiekhez hasonló lenni, mert önálló arccal akar élni, egyáltalán: mert él a szélcsend vegetálói, megbúvói, csupán egyéni boldogulásukra figyelő haszonlesői között.
Mi lesz, ha a szülők nemzedéke átadja a fiúknak egyik legkártékonyabb védekező mechanizmusát: az örömre törő életszemlélet helyett a kudarcelhárító mechanizmust? Gothár ettől félti hősét. Attól, hogy tanácstalansága sunyi álarccá merevül, hogy a kis pofonok is megbéníthatják akaratát, a materiális javak csöpögtetése hízottan tunyává tehetik gondolatait.
Ettől csak egy barát tud megóvni, egy "deviáns", a sorból kilógó figura: ez a bizonyos Pierre, aki nem csupán "kirúgatja magát", nem csupán "kiugrik az ablakon", nem egyszerűen "disszidál" - Pierre átugrik a lehetetlen határán. A Megáll az idő talán legnagyobb erénye ennek a figurának a megteremtése.
"Olyanok vagytok, mint a saját apátok és anyátok" - mondja a lázadó Pierre barátjának. Félő, hogy jól látja, hiszen a rettegett Rajnák is csak ezért, éppen ezért létezhet. 

Gothárnál a képi feszültség mindig erős, de a feszültség kirobbanása legtöbbször váratlanul éri a nézőt. Hősei visszafojtott indulatokkal, lenyomva élnek. Gothárt a realizmusnak mélyebb, szabadabb, a földtől bátran elrugaszkodó lehetőségei érdeklik. 

Jellemző példa Bodor és Dini kocsmabéli beszélgetése. A szomszéd pultnál, halálos (nem reális) csendben, piros fénnyel megvilágított, torz panoptikumfigurák vigyorognak (mintegy "alávigyorognak" a dialógushoz), Bodor minden kiejtett szavának mázsás súlya és többlettartalma van. 
Általában egy műalkotásról évekkel később derül ki, divatigény röppentette a magasba, vagy remekmű volt. A Megáll az idő rendkívül jelentős film. Más szemmel lát sok mindent, nem fogadja el a készen kapott, előrecsomagolt igazságokat, kérdőjelet rak a kijelentő mondat végére. Azért van önálló látomása évekről és emberekről, mert más, saját indulata van.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése